3. tétel: Letelepedés, államalapítás

1. Kalandozások:
   ==(Kárpát medence előtt is!)==
   Letelepedés után: nyugat, Bizánc irányába; sikerek oka: Ny-Európa felkészületlen, szokatlan harcmodor.
   A században Madarász Henrik 933 Melseburg; I. Ottó 955 Ausburg.
2. A magyar társadalom a X. században:
   Kik vezették a kalandozásokat ?: Valószínűleg a törzsfők és nemzetségfők.
   Vagy törzsfők + nomád katona elemek, vagy törzsfők (bő), nemzetségfők, védelmükre szabad harcosok, szolgálók (ín). A második valószínűbb.
   Cél: Zsákmányszerzés, a katona kíséret eltartására.
3. Pusztulás (nomád népek sorsa elpusztulás), vagy életben-maradás (alkalmazkodás) ?:
   Cseh, lengyel, dán társadalommal is ugyanez történt.
   Belső küzdelmek árán a kereszténység felvétele.
4. Géza 972-977 / nagyfejedelem
   Szokásjog alapján lett nagyfejedelem: szeniorátus = legidősebb.
   973: követeket küld I. Ottóhoz: keresztény hittérítő papokat kért. Ezzel jelezte, hogy a keresztény Európához tartozik. Saját maga megtartotta a pogány hagyományokat is.
   1. külpolitikája: Kereszténység felvételét politikai lépésnek tekintette, mely mind a bel- és külpolitikában fontos volt.
      Külpolitikájában megbékélésre törekedett: házasságpolitikája: ezzel kívánta országát biztonságba helyezni. Leányait környező országok hercegeihez adta. Istvánt a bajor herceg lányával, Gizellával házasította össze.
   2. belpolitikája: Törekvés: törzsfők fölött biztosítja hatalmát. Ő rendelkezett a legnagyobb katonai kísérlettel.
      Hadsereg: több fegyvernem: könnyűlovasok, páncélosok.
      Uralkodói székhely: Esztergom. Királynéi székhely: Veszprém (felesége kapta meg)
      A hatalomban osztoznia kellett az Erdélyben élő Gyula vezérrel és Koppánnyal: ugyan úgy Árpád dédunokája mint Géza.
      Az ország gazdaságát igyekezett megteremteni. Vámok, bányák jövedelmeiből.
5. (Szent) I. István 1000-1038
   975 körül született Esztergomban. Vajk nevet kapta. Keresztségben kapta az István nevet.
   Géza a nyugati kereszténység Európához való tartozását fia személyében látta biztosítottnak. A korábbi szeniorátus elv helyett a primogenitúra alapján (1. szülött) István lett a trónörökös Koppány helyett.
   István megkoronázására 1001 elején került sor, Asztrik apát közreműködésével.
   István is külpolitikailag megnyugvásra törekedett. Belpolitika: leszámolt a nagy rivális erdélyi Gyula (1003) és Maros vidék urával Ajtonnyal (1008)
6. Az államalapítás: Az államszervezet és egyházszervezet kiépítése párhuzamosan, egyszerre történt. A katolikus egyház államegyházként jött létre. Kolostorok jöttek létre. Keleti kereszténységet sem üldözte. 10 püspökséget, érsekségeket, apátságokat szervezett. Gondoskodott az egyház ellátásáról: 10-ed elrendelése és minden 10 falunak 1 templomot kellett építenie. Az egyház volt a kultúra egyetlen hordozója.
7. A királyi vármegyerendszer: Létrejöttét különféle elméletek magyarázzák: Német hatás, szláv hatás, vegyes, ősmagyar szervezet. Királyi vármegyerendszer alapját a várak jelentették. Vár élén várispán állt. Várhoz földek tartoztak. A várispán parancsolt a várjobbágyoknak, akik a várkatonák tisztjei voltak. Várnépek: különféle szolgáltatásokkal tartoztak, A vármegye fogta össze a várispánságokat és udvarházakat.
   Vármegye: közigazgatási egység. 35-45 db volt István korában. Élükön megyeispán (király nevezte ki őket). Igazgatási, bírói, gazdasági, katonai feladatokat láttak el. A beérkezett jövedelmek 1/3-a az övé.
8. Az udvari szervezet: Királyi udvar ellátására építette ki az udvarszervezetet. Központja az udvarház. Közvetlenül a királyi udvarház számára termelt. Király állandóan úton volt a kíséretével, így élte fel.
   Királyi szákhely: Esztergom, Székesfehérvár (törvénynapok).
9. István törvényei: 2 törvénykönyvben történt az új hatalom jogi szabályozása.
   Tartalma: egyházszervezet kiépítése; magántulajdon védelme; öröklés rendje.
10. Külpolitika: István apja politikáját folytatta, arra törekedett, hogy a két nagy császársággal jó viszonyt alakítson ki. Német- Római császársággal való kapcsolat dinasztikus rokonság alapján: a királynő (Gizella) testvére lett a császár. Bizánci császársággal: fia számára a bizánci herceg lányát kérte meg.
11. A trónutódlás kérdése: Istvánnak két fia született, Imrét szánta örökösül. Mindkét fia meghalt, így nővére fiét Orseoló Pétert nevezte ki utódjául.

István tevékenységét, a keresztény magyar királyság alapítását azzal ismerte el, hogy 1083-ban szentté avatta.